Fogszuvasodás

A fogszuvasodás talán az egyetlen olyan „betegség", mely Földünk minden emberét érinti, már egészen kicsi kortól kezdődően.

A fogszuvasodás tulajdonképpen az a folyamat, amikor a szájüregben felborul az egyensúly a fogakba ásványi anyagokat beépítő tényezők és a fogakból ásványi anyagot kioldó tényezők között. Ennek köszönhetően a zománc egyre inkább veszít ásványi anyag tartalmából, melynek következtében a fogzománc elvékonyodik, majd pedig áttörik haladva a fog belső részei felé.

A fogszuvasodás mértéke csökkenthető, bár kétségkívül fontos megjegyezni, hogy sok esetben genetikai szinten lehet valaki hajlamosabb a fogszuvasodásra, a gyenge fogakra vagy akár a fogszuvasodás hajlama visszavezethető a kisbaba korra is, amikor túl gyorsan fejlődtek a csontok, és ez által a fogakba nem tudtak kellően beépülni az ásványi anyagok, de más fejlődési rendellenességek is hajlamossá tehetik az egyént a fogak gyors romlására.

A fogszuvasodás a genetikai tényezők mellett azért inkább olyan életmódbeli, illetve rossz táplálkozási okokra vezethető vissza, melyeken lehet javítani, változtatni, így a fogszuvasodás mértéke csökkenthető, sőt akár megszüntethető is.

A szájban minden esetben jelen vannak jótékony és kártékony baktériumok. A jótékony baktériumok igyekeznek a száj ph értékét biztosítani. Ezt segíthetjük azáltal, hogy sűrűn iszunk vizet és gargalizálunk is vele. A túlzott száj higiéné is ártalmas lehet, ezt jó ha tudjuk.

Ezek a baktériumok legyenek jók vagy rosszak nagy szerepet játszanak a táplálkozás során, a szénhidrátok, továbbá más táplálékok lebontásában, majd pedig később a száj ph értékének fenntartásában. Gyakorlatilag egymás munkáját segítik a szervezet túlélése érdekében.
A baj akkor van, ha jelen esetben mivel fogszuvasodásról beszélünk, ha a rossz baktériumok elszaporodnak és savat termelnek, mely a zománcot megbontja.

A fogszuvasodás okai

A szénhidrát bontó baktériumok savat és ragadós lepedékképző anyagot termelnek, melyekbe aztán a baktériumok megtelepednek, és további savat bocsátanak ki, melyek a fogzománcot képesek megbontani.

A túlzott szénhidrát és savas ételek fogyasztása nagyban hozzájárul a fogszuvasodás mértékéhez. Mivel a szénhidrátok és a savas ételek táptalajai a már fentebb említett baktériumoknak.

De fontos tudni egyébként, hogy a savas ételek, italok eleve gyengítik a fogzománcot.

A harmadik nagyon fontos tényező, mely a fogszuvasodás fő oka is lehet, az hogy mennyi ideig van az étel a szájban. Vannak olyan emberek, akik mindig nassolnak valami szénhidrátot, vagy például vannak kisbabák, akiknek állandóan tea, kakaó van a cumisüvegükben, mellyel elalszanak. Így a szájüreg nem tudja helyrehozni a megfelelő száj ph értéket, azaz csökkenteni a savasságot, így gyakorlatilag a fogak teljesen ki vannak téve a savas közegnek és közben a baktériumok pedig csak elszaporodnak és termelik a sok savat és lepedéket termelő anyagot. Az étkezések gyakorisága ugyanezen okból káros.
A szájüregben az étkezések után, mivel nem moshatunk mindig fogat, így a nyál tölti be azt a szerepet, hogy helyreállítja a szájüreg megfelelő kémhatását. A nyál enyhén lúgos, így a savasságot tudja ellensúlyozni, ezáltal a baktériumok nem tudnak elszaporodni.

A fogszuvasodás több helyen léphet fel a szájüregben, általában a kezdeti fogszuvasodás nem jár fájdalommal, sőt vannak olyan mértékű fogromlások, amikor már az ideg sincs jelen a fogban - és a páciens nem érzett fájdalmat.

A fogszuvasodás elsőként a nehezen elérhető, őrlőfogaknál jelentkezik azon belül is a fognyaknál, a rágófelszín domborulatai között.

A fogszuvasodás kezdeti jelei elsőként az, hogy az adott fogon fehéres foltok jelentkeznek, melyek elütnek a fog normál színétől, ezek később elszürkülnek. A fogszuvasodás amennyiben a fog rágófelszínének domborulati között jelentkezik, akkor vékony barnás elszíneződést láthatunk, pontosan ott ahol a domborulatok összeérintkeznek.

A legtöbb esetben, ha nem a rágófelszínt érinti a fogszuvasodás, akkor a fogak találkozásának tövében jönnek létre, hiszen a fogak közét nehéz tisztán tartani. És fontos tudni, hogyha nem használunk fogselymet, akkor sok ételmaradék fogmosást követően is ott marad a fogközben. Ezt nagyon egyszerűen lehet ellenőrizni. Mosson fogat, majd használjon fogselymet, meg fog lepődni, hogy mennyi lepedék, ételmaradék távozik még ilyenkor is.
Súlyosabb fogszuvasodás esetén, ha valaki használ, fogselymet erős savó szagot érezhet az adott fognál, vagy ha akad valahol a fogselyem az megint csak jelentheti a fogszuvasodást, mivel ott már nem sima felszínű a fognyak, hanem sérült az ásványi anyag kioldódás miatt.

 

A fogszuvasodás lehetséges formái képekben

• Rágófelszín felőli fogszuvasodás

• Fogak közötti szuvasodás

• Fognyaki szuvasodás

A fogszuvasodás fajtái

A fogszuvasodás formáinak vannak státuszai, megkülönböztetünk felszíni, közepes illetve mély szuvasodást. Ezek a státuszok tulajdonképpen a lehetséges kezeléstől függenek.
A felszíni szuvasodás csak tömést igényel, többnyire nem okoz fájdalmat és a kezelést követően sem kell fájdalomra számítani, a felszíni szuvasodás mindig a rágófelszín felőli fogszuvasodást jelenti. Fúrásra és minimális tömőanyagra szükség van, de érzéstelenítő nem szükséges, csak ha a páciens kéri.

A közepes fogszuvasodás esetében beszélhetünk a rágófelszín felőli fogszuvasodásról és a fogak között szuvasodásról. A közepes fogszuvasodás esetében sajnos a szuvasodás már elérte a dentint. Így már édesre, hidegre érzékenyek lehetnek a fogaink, és mint azt korábban is írtuk az étel könnyen megragad a szuvas fogak között. Ezt is töméssel lehet kezelni és nem kell fájdalomra számítani a kezelések után, de néha időleges érzékenység előfordulhat. Mindenképpen fúrni kell és érzéstelenítő is indokolt már ebben az esetben. Amennyiben a fogszuvasodás olyan súlyos mértékű, hogy akár a fog rágófelszínének két harmada érintett abban az esetben az orvos tömőanyaggal még fel tudja építeni.

A mély szuvasodásról akkor beszélünk, ha a szuvasodás mértéke erősen előrehaladott és már majdnem elérte a pulpakamrát, mely az idegszöveteket tartalmazza. Ebben az esetben hasonló az eljárás, mint a közepes fogszuvasodás esetében, annyi különbséggel hogy több tömőanyagot kell felhasználni és lehet, hogy gyökérkezelést is alkalmazni kell, amennyiben a rendes tömés után panaszai vannak a páciensnek.

Amikor már a pulpakamrát is elérte a szuvasodás ebben az esetben van, hogy a páciens kellemetlen fájdalmakról számol be, ilyenkor gyökérkezelés vagy foghúzás válhat szükségessé, bár az esetek többségében gyökérkezeléssel és koronával a fog még sokáig megmenthető.

A fogszuvasodás tehát az esetek többségén legalábbis a statisztikák alapján nem kerülhető el, de sokat tehetünk ellene, hogy legalább mérsékeljük a fogak romlását.