Fogpótlás

Fogpótlása akkor kerül sor, hogyha a páciens akár egyetlen egy fogát is elvesztette, és minél előbb sort kell keríteni rá, ugyanis a továbbiakban súlyos következmények láncolatát indíthatja el. Ilyen a fogak vándorlása, akár egy hiányzó fog esetében. Ez csekélyebb esetben csak a fogak elmozdulását eredményezi. Ezáltal nem csak a fogsor egysége bomlik meg, hanem további fogak elvesztését is okozhatja, mellyel pedig a későbbiekben elkezdett fogsor kezelések eredményeit, illetve egyszerűségüket ronthatja el. Maga a rögzítetett pótlások elkészítése, és behelyezése, egy igen komolyan feladat, mely nagy odafigyelést, és precizitást követel meg mind a fogorvostól, mind pedig a fogtechnikusoktól, és kettejük közt szoros együttműködést kíván meg.
Léteznek koronák, melyek lehetnek vállas koronák, fém-kerámia koronák, vagy arany koronák is. Vannak emellett teljes koronák, cirkónium-oxid koronák, stb.

A korona felhelyezését akkor szokták javasolni, amikor a sérült, szuvas, vagy egyéb hatások miatt megrongálódott fogakat esztétikus tömésekkel, vagy esetleg inlay, vagy onlay segítségével már nem lehetséges azt pótolni, betömi, befedni. Ilyen esetekben, mikor úgynevezett másodlagos szuvasodás veszélye áll fent, vagy törött fogról beszélünk, ajánlatos koronát felhelyeztetni, mely egészében beborítja, és ezáltal védi a fogakat. Eme korona, egy fogtechnikusok által elkészített mű, mely természetesen színében teljesen megegyezik a környező fogakéival, és formájában is tökéletesen illeszkedik a szomszédos fogakéhoz. Ezzel pedig a megrongálódott fogat állítja helyre esztétikailag, és persze funkcionalitásában is segít.

Azonban, hogyha a páciensnek még elegendő fogmaradványa van, ez esetekben a fogakat lecsiszolják, és úgynevezett csonkfelépítést hajtanak végre. Azért, hogy biztosak legyen a fogorvosok is a felhelyezett korona stabilitásáról, esetenként egy kis csapot szoktak felhelyezni, melyet rendszerint a gyökércsatornába szoktak rögzíteni, ezt pedig már csapos koronának nevezzük. Az előbb felsorolt fajtájú koronák persze nem csak anyagjukban különböznek.

Viszont konkrétan tehát a koronák anyagai lehetnek fámalapúak, vagyis fémbázisúak, de lehetnek arany alapúak, de készíthetnek a fogorvosok fémmentes koronákat is, amellyel teljes mértékben kerámiából, és vagy cirkónium oxidból készülnek. Akkor is bátran fordulhatunk fogorvoshoz, hogyha látjuk, hogy régi koronánk elszürkült, ilyenkor ugyanis egy kis szürke vonal jelenik meg az íny illetve a fog között. Ilyenkor ajánlatos az előbb említett vállas korona elkészítése, mellyel már mi is biztosak lehetünk abban, hogy többet nem alakul ki ilyen kellemetlen esztétikai hatású szürke csík.

Fogtörések esetében mindenképpen ajánlatos, hogy koronás megoldást válasszunk, hogyha az esztétikai inlay illetve onlay fogpótlások, tömések, illetve ha a porcelán héj felhelyezése már nem nyújt megoldást. Hogyha nagymértékű kopás érzékelhető, akkor is ajánlatos a korona csináltatása, mellyel a rágófelszíneket építik újjá. Esztétikai célokból is lehetséges a korona alkalmazása, ilyenkor ugyanis, ha más módszerekkel, mint például fogfehérítés, vagy porcelán héjfelhelyezése, nem oldja meg a kellemetlen hatású színelváltozást. Emellett még akkor is, hogyha fogszabályozással, illetve ha porcelánhéjjal szintén nem megoldható, a két középső metszőfogak között jelentkező rés zárása. Ilyen speciális esetekben a kis, körülbelül 2 milliméteres nagyságú rés esetében csupán borítókoronát szoktak javasolni, ha pedig nagyobb, olyan négy milliméter közötti a távolság, akkor már két borító-koronát szoktak javasolni, amely már egy hídtestet is magába foglal. Ha egészségesek a fogak akkor maradhat a fogszabályozás, illetve a héjkészítés. Pár esetben nem ajánlatos a fogkorona felhelyezése. Ilyen például, hogyha fogbélgyulladás figyelhető meg az adott fogon, melyből később akár gyökércsúcsi elváltozás is keletkezhet, melyek lehetnek helytelen gyökérkezelések okai is. Emellett pedig hogyha a fogak gyökerei nincsenek egységesen egészséges csontban, vagy legalábbis a negyven százalékuk, ez jelenti a nagyfokú lazulásos fogak betegségét. Ezenfelül pedig, hogyha a fogak túlságosan is nagymértékben dőltek. Ide tartozik még az az eset is, amikor a korona számára nincsen megfelelően biztosítva maga a fogstruktúra, mely esetekkor legalább az íny széle felett három milliméteres fogstruktúrának kellene lennie. Ekkor egy korona meghosszabbító műtét előzi meg maga a koronának a felhelyezését. Miután ezen a műtéten túlesett a páciens, és a kezelt terület meggyógyult, csak azután kerülhet sor a kívánt korona felhelyezésére. Sok időt, energiát, és pénzt is megtudnánk spórolni, hogyha odafigyelnénk fogaink egészségére, állapotára.