A fogak felépítése
Minél inkább ismerjük, szervezetünket annál inkább tudjuk kontrollálni és vigyázni rá. Igaz ez a fogak esetében is, amennyiben tisztában vagyunk a fogaink felépítésével és azzal, hogy mitől kezdődik el a fogak szuvasodása, könnyebben tudjuk megelőzni a fogak romlását.
A fog felépítése
A fog felépítése a táplálékláncon belül változhat, a növényevő állatoknak több őrlő foguk van, mivel a növények emésztése lassabb, nehezebb, így jobban meg kell rágni a táplálékot, a húsevő állatoknak hatalmas és hegyes szemfoguk van, hogy a húst minél jobban ki tudják szakítani áldozatukból. Az ember esetében több funkciót tölt be a fogazat, segít a táplálék előemésztésében, a hangképzésben, a nyelv bent tartásában és esztétikai szerepet is betölthet.
Természetesen mivel fő célunk az emberi fogazat részletezése, így a cikk későbbi részeiben eme tárgyat fogjuk elemezni.
A fog egy kemény szerv, mely az alsó illetve a felső állkapocsban rögzül a gyökér által, egy fognak 1-3 gyökere lehet függően attól, hogy rágófogról, szemfogról, tépőfogról vagy metszőfogról esik-e szó. A korona rész a fog látható része, mely az íny felett található.
A tejfogak vagy más néven elő fogak, általában a 6. hónapban kezdenek kifejlődni, melyből összesen 20 fog bújik ki, ez utóbbit első rend fogaknak is szokták hívni, majd a maradandó fogakból 32 nő ki, melyet második rend fogaknak is hívnak.
A fogak színe az egészen fehértől a sárgás - szürkésig is terjedhet, ez főként genetikai hajlam és a fogak ápolásának és a táplálkozás kérdése. Az idő előre haladtával általában a fogak el kezdenek besárgulni, ennek legfőbb ok, hogy a zománc elvékonyodik és a dentin színe átüt a zománcon.
Térjünk rá a fogak felépítésének részletes bemutatására.
A fog szájüregbe nyúló íny feletti részét koronának hívjuk, de ezen belül megkülönböztetünk klinikai és anatómiai koronát is. A klinika korona az a korona, melyet vizsgálat során a fogorvos lát, azaz ami az íny feletti fog rész. Viszont a korona fiatalabb korban még nem egészen van kibújva az ínyből vagy pedig az idő előre haladtával az íny visszahúzódik és így kirajzolódik a teljes korona, azaz az anatómiai korona. Tehát az anatómiai korona nem változik, szemben a klinikai korona életkoronként változhat, mérete változhat. Anatómiai korona alatt mindig a teljes zománccal fedett koronát értjük.
A zománc fedi a fogíny feletti részét, a zománc egy nagy erős, kemény szervetlen anyag, de csak abban az esetben, ha megfelelően alá van támasztva, amennyiben nincs alatta dentin, könnyen berepedezik, betörik. A zománc alapból átlátszó, minél vastagabb annál fehérebb a fog színe, minél jobban el van vékonyodva, annál inkább a dentin színe érvényesül.
A zománc a rágófelszínen a legvastagabb és fokozatosan vékonyodik a fognyaknál. A zománc 96 %-ban szervetlen anyagból áll éppen ezért csak fizika-kémiai úton lehet kárt tenni benne. Amennyiben a száj ph értéke felborul, savas irányba elindul az ásványi anyag kioldása a fogból (demineralizáció), de amennyiben ez a folyamat leáll, mert a nyál visszaállítja a száj ph értékét, az ásványi anyagok visszaépülnek, ezt hívják remineralizációnak.
A fog belsejében a fog pulpa kap helyet, melyet az íny feletti részen a zománc alatt a dentin véd a gyökér felőli részen pedig a cement. Általában a fognyak a határ a zománc és a dentin között. A dentin 70 %-ban szervetlen ásványi anyagot, 20 %-ban szerves anyagot, és 10 %-ban vizet tartalmaz, így sajnos sokkal könnyebben roncsolja a fogszuvasodás, mint a zománcot.
A dentinen belül dentin csatornák tubulusok járják át. Amikor egy fogunkon a zománc már átlyukadt ezen dentin csatornák által érezzük a hideget, vagy az édeset fájdalmasnak, mert ezek a pulpa felé az idegekhez közvetítik a fájdalmat.
Amikor időnként egyik fogunk érzékeny a hidegre, vagy az édesre, de máskor nem az annak köszönhető, hogy a dentin csatornákban elindul a dentin lerakódás, mellyel az adott dentin csatornát zárja le, ezzel is védve a fogat.
A fogbél a fog belső része, ez egy speciális laza kötőszöveti rész, melyben erek és idegek vannak. Két szerepet tölt be, elsőként a fogbél indítja el a fog fejlődését, a dentin és a zománc termelésével továbbá a későbbiek folyamán fogszuvasodás esetén védelmi feladatokat is ellát. Tehát a fogbél, azaz a pulpa induktív és védekezési feladatokat lát el.
A fogbél anatómiailag két részre osztható pulpa kamrára és gyökércsatornára, nagyjából itt is a fognyak az, ami a határ. A gyökércsatorna egy nyílt szerv, hiszen az idegek és az erek ezen a nyíláson keresztül jutnak el a fogbélbe.
A cement a csonthoz hasonló anyag, annyi különbséggel, hogy keménységben a zománc, dentin és a csont közé esik. Továbbá különbözik a csonttól annyiban, hogy nem tartalmaz ereket és idegeket.
A cement fedi a fog gyökerét.
A fogágyban rögzül a fog maga, legfőbb szerepe a fog rögzítése az állkapocsban. A fogágynak három része van, íny, gyökérhártya, cement és fogmeder. A fogmeder és a cement között húzódnak a gyökérhártyarostok, melyek a fognak rugalmas felfüggesztést adnak. Az íny védi a fogmedret, a cementet és a gyökérhártyát.
A gyökérhártya a fogmeder és a cement között helyezkedik el, legfőbb feladata a fogak rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra, tovább olyan mechanoreceptorok találhatók benne, melyek érzékelik és továbbítják az agyhoz a fogat ért erők nagyságát.
A fogmeder az állkapocsban található bemélyedés, melyben a fogak helyezkednek el, a fogmedrek folyamatosan változnak, például ha egy fogat kihúznak, akkor a fogmeder el kezd a rés felé vándorolni. Ezt a folyamatot használják ki például a fogszabályozás során.
A fogíny az állcsontokat és a fogágyat védelmező szájnyálkahártya, külső felszínét elszarusodó laphám borítja, belső a fog felőli része nem szarusodik el. Az ínybarázda alján található hámtapadás rögzíti a fogat és a fogágy további részeit.

Kép forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fog
A fogak számozása
Alsó és felső fogak esetében is hasonló a számozás megkülönböztetünk alsó - felső és jobb/bal oldalt is.
1: középső metsző fog
2: oldalsó metsző fog
3: szemfog
4: első kisőrlő
5: második kisőrlő
6: első nagyőrlő
7: második nagyőrlő
8: harmadik nagyőrlő

Kép forrás: http://www.bogex.hu/fogak_novekedese
Cikk forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fog